2018. május 15., kedd

Megtanulni érezni a másikat ...


Megtanulni érezni a másikat ...

Tudod arra gondoltam,
az embernek az akaratereje
jó sok mindenre,
de vele sem lehet
egy lépéssel
átlépni minden lépcsőt,
a szőlővessző
csak akkor lesz termő,
ha az időt,
a fáradságot
nem kíméli az ember,
felemelni a nehéz követ
kevés az akaratnak a hatalmas ereje,
ha hozzá a test gyönge…
nem lesz valami a semmiből,
hogy valami történjen,
meg kell tenni az első,
és a sok-sok lépést azután,
hogy mozduljon a kő,
hogy szüretelni lehessen…
sok mindent szeretne az ember nagyon,
de mert kényelmes,
vagy, mert tudatlan,
a beteljesületlen vágynál megmarad,
közben a szomszédot irigyen,
sokszor gyűlölködve szemléli, a hatalmas,
a zamatos fürtök láttán,
mert az út végén, ha közben nehéz is,
az eredmény nagyon látványos…
a szeretet gyümölcse is messziről
a szemnek látható jól,
az út hosszú sokszor,
és tekervényes is a feljutás a csúcsra,
(a magnak termőre kell fordulnia)
de megéri,
onnan gyönyörű a kilátás,
nézve arról a pontról
sokkal szebb, örömtelibb az élet is,
a nehéz teher könnyebben hordható,
(talán kisebb a gravitáció)
az ember arra az örömteli állapotra vágyik,
de a szeretetet ingyen nem osztják,
nem elég akarni csupán,
addig,
míg az ember elér odáig,
sokat kell érte tenni,
sokat kell szelídülni,
közben levágni a vadhajtásokat,
végig kell botorkálni a sok lépcsőt,
és közben nagyon kell figyelni,
mert a szeretet azt jelenti,
a másikat megtanulni érezni,
olyan csoda az, amit csupán
az akarat erejével nem lehet elérni.

2011. 01. 31.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése