2018. május 20., vasárnap

A legnagyobb bizalomban is ...


A legnagyobb bizalomban is ...

Tudod arra gondoltam, kezdetben,
a tapasztalat híján,
az élet dolgaival szemben
túl nagy bizalommal van az ember,
örök kételkedővé
sok csalódás után válik,
de talán se ez,
se az nem indokolt mindig,
az élet kiszámíthatatlan,
egy csipetnyi bizalmatlanságra
a bizalomban is nagy szükség van,
sokáig,
az ember nem védi magát,
de miután jó párszor leégett,
a Napot is messzire elkerüli,
pedig kell lenni közti útnak is,
a legnagyobb bizalomban is kell
egy cseppnyi bizalmatlanság,
csak annyi,
ne érjen védtelent a csalódás,
a legnagyobb bizalmatlanságban is
kell egy kis bizalom,
mert anélkül élni sem érdemes,
szükség van a Napra,
de kell a fényvédő,
ha nem akar csalódni benne,
tudnia kell, kétesélyes minden,
simogat is, nem csak éget,
a sebekre tovább emlékszik az ember,
az élet szerethetőségéhez
kell az a tudás,
ami nem kiábrándít,
hanem megtanít
a kezdeti lelkesedés után
helyesen használni,
minden előfordulhat,
de nem fordul elő minden,
a legnagyobb bizonytalanságban
egy csepp bizalom életkedvet ment,
és a legbiztosabbnak gondolt biztosba
egy csepp bizalmatlanság,
megvéd a leégéstől,
a végső kiábrándulástól…
talán egy dolog van,
amiben kételkedés nélkül is
nyugodtam megbízhat,
ami nem okozhat soha csalódást,
amit legbelül érez az ember,
a benne lévő szeretet,
az soha nem kétesélyes.

2011. febr. 08.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése