2017. november 9., csütörtök

Röpke percek suhannak



Röpke percek suhannak

Röpke percek suhannak
Hajolj hozzám a csendes estben
Bátorítsd szívem, omolj vállamra
Könnyeimet simítsd le kedvesem

A holdat pára, s köd borítja
Álmunkat az ősz szele kergeti szét
Hidegen borul ránk az éjszaka
Ablakomon betekint a szürkeség

A fűszálakra deret hint a hajnal
Versenyre kel a szél a kopasz faágakkal
De bennem lángol szemed, mint égő fáklya
Így élek vele örök tavaszban, míg tél terül a tájra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése