Sodródás
Az élet olykor fáj.
Szívünkben szomorúság.
Tarka képek szemünk
előtt.
Sodródunk, rohanunk a
múltban, a jövőben.
Dallamok, mely fájóak
vagy mosolyra késztetők.
Szerelmek jönnek,
mennek.
Bennünk a hit, a
remény, a szeretet.
Reszketünk, forró
lázban égünk.
Árnyban, fényben
járjuk utunkat.
Álmainkban,
emlékeinkben élünk.
Lelkünk, szívünk
bánattal, - örömmel csordultig tele.
Gondolataink az égig
érnek.
Melódiák szárnyalnak
a végtelenben, elpihenve a csendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése