Őszi párák.
A nyár rég messze
ment,
de emléke szívünkben
él.
Napfényes, arany
ragyogás.
Kerengő füst száll a
kert felett.
Diószemek potyognak a
fa hegyéről.
Peregnek a színes
levelek.
Halványuló fények,
párák, ködök.
Téged is elvitt az
ősz.
A csillagok közül
látom tekinteted,
Lelked lelkemmel ölelkezik.
Már nincs szavam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése