2017. november 9., csütörtök

Automatikussá vált szavak



Automatikussá vált szavak 

Tudod arra gondoltam,
talán ahogy automatizálódik a világ,
a szavak is úgy válnak automatikussá,
mintha nem lenne valódi értelmük,
csak a felszínen látható külalakjuk,
az ember úgy használja őket,
mint azt, hogy „jó napot”,
venni komolyan,
azt hinni, hogy a szavak
valódi kívánságot takarnak,
eszébe kinek jutna…
de ilyen lett talán
a hálás vagyok is,
(mikor az ember csöppet sem érez hálát)
a dicséret, hogy „szép vagy”
mikor a bókoló nem látja a másikat szépnek,
vagy amikor azt mondja valaki: szeretlek,
mikor eszébe sincs szeretni…
de valójában talán nem is hazugság,
se a jó napot, se a szép vagy, se a szeretlek,
csak felszín, aminek mély értelme nincsen,
és talán ez nem is akkora baj,
míg a szokást valaki tudatlan naivnak
eszébe nem jut venni személyre szólónak…
hogy sokszor hangzik el a szó,
hogy nem maradt ünnepi,
attól még nem lesz a szeretet kevesebb,
mint ahogy a művirág se csökkenti
a valódi virág mennyiségét,
se az értékét,
a baj csak a szó elcséplésével van,
de hát az csak egy szó,
felismerni az igazi virágot,
az igazi szeretetet
a benne lévő életről.

2011. október 10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése