A barátság is ott van ...
Tudod arra gondoltam,
az ember élete
folyamán,
mint egy házba,
úgy költözik
kapcsolatokba,
az első „házba” bele születik,
azután, mint egy
háztulajdonos
gyűjti magának az
épületeket,
van közöttük olyan
rozoga,
hogy nem is mondható
lakásnak,
és van, amelyik jó
helyre épül,
a lakói tisztességes,
rendes emberek,
a kapcsolatból mégis
hiányzik valami,
még ha van is benne
némi szeretet,
erőltetni kell az ott
lakást,
sokszor illemből,
máskor
a kötelesség húzatja
az igát,
van úgy, hogy csak a
megszokás,
vagy az
egyedülléttőtől való félés,
de a
kapcsolatot bármennyire is akarják
öltöztetni
díszruhába,
az épület ingatag
lesz,
ha az építőanyagban
benne
kötőanyagként nincs a
barátság,
mert a baráttal
örömöt lehet megosztani,
a barát a bánatot is
elfelezi,
mert a barát az nem
ítélkezik,
nem okít, de megért,
mert a barát akkor ad
tanácsot,
és akkor van ott,
amikor szükség van
rá...
legyen a páros szülő
és gyerek,
két egymást
szerelemmel szerető ember,
ha a kapcsolatban,
abban az épületben
szilárdító anyagként
a barátság is ott
van,
az az épület
még a nagyobb
vihart is kiállja…
kinek nincs igaz
barátja,
annak igazi családja
sincsen,
kinek nincs igaz
barátja,
annak igaz szerelme
sincsen.
2011. július 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése