Eső után
Cikázó, lobbanó villámok,
s robogó felhők
felettem
Fények, titokzatos
dallamok
eső után aranyló cseppek,
s lelkemben fájó gondolatok
eső után aranyló cseppek,
s lelkemben fájó gondolatok
*
Az éjszakai és
reggeli vihar után most ragyog a Nap,
fényesre ragyogtatva
a horizontot. Párolog a föld!
Ahogy elvonult a
vihar, még egy-két eltévedt esőcsepp zizzen.
Csillognak, mint
gyöngyszemek a lombokon, a fűszálakon, a virágokon.
Figyelem az égboltot,
ahol nem régen még villámok hasították át a végtelen teret.
Felhők robogtak,
kergetőztek.
Mintha mindez nem is
történt volna meg, olyan szépséges az égbolt.
Az azúrkékség
mosolyog ránk, alatta madarak vígan fürdenek a napfényben.
A galambok turbékoló
hangja száll.
Ragyogó színek, puha,
kellemes érzések szívemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése