2017. július 7., péntek

A tóparton ülök



A tóparton ülök



Susog a nád, búsan sóhajt
a nyári nap mára kilobbant
a holdlámpás utat mutat,
kíséri őt a sok kicsi csillag
a rekkenő nap melege után
fülledt marad a nyári éjszaka
a tóparton ülök csendben, álmodozva
enyém a föld, és enyém a világ
szívemben él a sok-sok emlék
számomra ez a boldog menedék…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése