Körülölel a csend
Fákon sűrű lombkorona ring
A tájon ezer, s ezer szín pompázik
Ragyogó, apró kis csillagok
Szikráznak az égi óceánon
Az álom küszöbén fényetek
Körülölel, csobog a csend
Lebegek érzéseimmel a világ felett
Lehunyt szemmel gyűjtöm magamba
Hangtalanul, álomszárnyakon tündökölve
Félve és félelmem száll lelkemre
A pillanatok mélyülnek szívemben
Sürgető időben terhemet viszem
Vissza-visszanézve, magam felidézve
régi emlékekre, a gyönyörű percekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése