Örök hallgatással …
hívogatlak csendemben
Örök hallgatással kísér,
A ragyogó égbolt fényeiben
Fájóan, s szív reszketve
Zokogom át az éjeket
Egyedül vagyok, emlékeimmel.
Árvává lettem, mióta elhagytál,
Mindenem elvesztettem,
Rám merengenek a tegnapok,
Az álmok olykor elkísérnek.
Az időtlen búcsú utakon
Reménytelen reményekkel
Fájóak az ébredések, a hajnalok.
Szívem sajgó dobbanásaiban
Lelkünk egymásra találásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése