Szívem csendjében …
Sötét égbolton
sziporkázó, apró,
távoli csillagok
fénye ragyog.
Olyan, mint millió
kristálygyöngy.
Ünnepélyes némaság
van az éjszakában
A hold ezüst-fehér
fénnyel világlik.
A hideg, csípős éjben
minden oly szendergő
Szívem csendjében Rád
gondolok
A dallam, a zene, a
fény, az élet Te vagy
Bársonyos szemed
aranyló sugarában
nyugalmat lel szerető
szívem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése