Sok a pótcselekvés

Sok a pótcselekvés 

Tudod arra gondoltam,

valamit nagyon rosszul csinálunk,

talán egészen mást kellene tennie,

ha dolga van,

biztos más a dolga az embernek,

talán a cselekedetek tévesek,

mik oly nagyon fontosak tűnnek,

csupán hiánypótlásra szolgálnak,

érzi az ember, hogy valami nincs,

aminek kellene lenni,

de mert nem tudja, hogy mi,

mindenfélével próbálkozik,

egy életen keresztül húzza az igát,

vagy épp éjt nappallá téve szórakozik,

de bármit tesz is, bármit cselekszik,

magát igazán nem találja,

mint egy rosszul megépített ház,

ahol semminek nincs meg a helye,

sok a pótcselekvés,

és kevés a helyén lévő, előre vivő,

kevés az olyan élet,

amiben mindenből annyi van éppen,

amennyi szükséges,

picivel se több, picivel se kevesebb,

ha egy ilyen lakásba az ember belép,

azt látja, nem hivalkodó, nem szegényes,

egyszerűen csak van otthona

az ott lakónak

nincsenek benne túlzások,

egyszerűségében is nagyszerű,

minden pont a helyén van,

a belépő számára rögtön látszik,

itt a szeretet munkálkodik,

az ember titkon ilyen után vágyik,

de mert az utat hozzá nem ismeri,

útja közben folyton eltéved,

gonosz manók rossz irányba viszik,

szeretne, és mégse így él,

talán, mert nincs hozzá ízlése,

a lehetőségek közül rosszul válogat,

mint egy hibásan felépített épület,

olyan az élete,

amibe talán sok pénzt, energiát öltek bele

feleslegesen, mert mégis sivár lett,

pedig megtalálni minden szerezhetőt,

de híján a szeretetnek,

a saját helyét nem találja az ember.

2009. október. 02.