A fűzágak …
A patakra fűzfaágak
borulnak
Remegve, rezegve
mélyen hajladoznak
A víz cseveg,
csicsereg vidáman,
Visszaveri a csillogó
napsugarakat
Hűvös a délután, a
szél fújdogál
A horizonton pírt
fest az alkonyi Nap
A fűzágak, mint egy
lány hajzuhataga
A kristálytiszta víz
az ágakat nyaldossa
A szerelmet látom az
alkonyi fényben
Mely visszatükröződik
a víz medrében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése