2016. szeptember 21., szerda

Legtöbbször a szeretetben csalódunk ...



Legtöbbször a szeretetben csalódunk ...


Tudod arra gondoltam,
hogy akit sok csalódás ér,
az a rosszal szemben
megerősödik az idővel,
sokkal ellenállóbb lesz,
legtöbbször
a szeretetben csalódik az ember,
annyi nincs is a világon belőle,
ahányszor a világ összedől benne,
végül úgy lesz ellenálló,
hogy hívőből lesz hitetlenné,
ha újra közelít felé,
messziről, mint a bűnt kerüli,
aki sokszor csalódik,
az egyszer azt is elhiszi,
hogy olyan nincs is,
mint ki Istenben csalódik,
mint aki Istenből ábrándul ki,
ki már az Istenben sem hisz,
pedig aki benne csalódik,
hamis istenséggel randevúzik,
aki a szeretetben csalatkozik,
az hamis szeretettel találkozik,
mert ő olyan Isten,
amelyik bánatot nem okoz,
a könnyeket letörli,
soha nem fakasztja,
aki sokat csalódott, azt hiszi,
igaz szeretet a világon nincs is,
csak a mesében van igazi,
az alma,
amelyik mérgezve van,
az nem az a gyümölcs,
ami egészségre válik,
de nem minden alma mérgezett,
nem minden szeretet végződik
a szeretet halálával,
talán, amelyik szeretet meghal,
az nem is szeretet,
az hamis, lassan ölő méreg,
de mert lassan gyilkol,
hamisságát észre se veszi az ember,
vagy ha igen, azt gondolja, nem lehet,
nem hisz a saját szemének,
pedig, mikor a szirmok sorra hullnak,
akkor az nem lehet valódi,
az igazi kincs,
örök pompában virul,
hervadhatatlanul, fáradhatatlanul,
csalódást soha sem okozva,
amiben csalatkozik az ember,
az szeretetet nem volt sohasem,
ha a hamis szeretetet
sokáig kóstolgatja az ember,
a kedve az igazitól is elmegy,
akkor sohasem tudja meg,
bizalmatlanságával életet veszített.

2009.aug.03.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése