A múltat megtartani
Tudod arra gondoltam,
az ember nem tudja
elengedni a múltat,
pedig azt lehetetlen
megtartani,
hiszen belőle nőtt
ki,
az a burok már
védelmet nem nyújt,
visszasírja bimbó
korát,
a virágnyílás
hajnalát,
de a cél nem a virág,
önmagában ugyan
gyönyörködtet,
de csak ideig-óráig,
azután elhervad
könyörtelen,
hasznot akkor hajt,
ha terméssé válik
önmaga,
és szétszórja magjait
a világba,
vagy csak zamatával,
illatával,
ízével,
egy embernek van az
örömére,
a virágnak a
küldetése
a gyönyörködtetés,
de ha nincsen
beporzás,
ha önmaga nem lesz
termés,
akkor a növény vall
kudarcot,
az ember visszasírja
az ifjúságot,
pedig sírnia csak
akkor érdemes,
ha haszontalan hervad
el,
ha termőre fordul,
ha már messze is
száll,
de ha szétszórja a
világba
a szeretet magvát ,
vagy, ha ízével,
illatával,
mint egy érett
barack,
csak egy embert is
tesz boldoggá,
akkor sírnivaló
nincsen,
az ember talán,
a küldetését
teljesítette.
2010. aug. 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése