A lélek virága ...

A lélek virága ...

Tudod arra gondoltam,

az ember nem csak kívülről,

de belülről is van irányítva,

lehetséges vezetők

többen is vannak,

hogy ki a főnök,

kire hallgat az ember,
azt maga dönti el,

attól függnek a cselekedetei,

kinek adja a főszerepet,

kit fogad el élete vezérének,

kinek lesz önkéntes szolgálója,

kiben bízik a legjobban,

van, ki az ösztönnek adja magát,

számára a pillanat öröme

többet ér mindennél,

nem mérlegel, mi lesz belőle,

tudás nélkül is fejest ugrik,

a víz sokszor nem elég mély,

néha még víz sincs benne,

más, aki az ész után bandukol

mindent jól megfontol,

ő lekésik sok mindenről,

és van, ki a léleknek az embere,

a léleké, vagyis a szereteté,

vakon indul el,

azt se tudja, akit követ,

annak valódi hatalma van-e,

mert a lélek mérhetetlen,

a szeretet megfoghatatlan,

sokan az erejében se bíznak,

aki utána indul, kicsit olyan,

mint az a szerencsejátékos,

ki ösztönszerűen csinálja jól,

legtöbbször nem is tudja,

hogy elindult a helyes irányba,

útját szegélyezik a csodák,

a legnagyobb sötétségben

botorkálva is, halad a fény felé,

ösztönös, és mégis megfontolt,

a lélek ösztönös is, megfontolt is,

soha nem a saját hasznát keresi,

de valahogy mindig jó úton jár,

jól jár, aki őt követi,

és jól jár a világ is,

általa, ha csak hajszállal is,

de több lesz a virág,

és kevesebb a háború

2009.aug. 10.