A kötőanyag maga a szeretet

A kötőanyag maga a szeretet

Tudod arra gondoltam,

akkor is,

ha az ember nem is tud róla,

ha az iskolában nem is tanulta soha ,

az első pillanattól kezdve mégis,

ahogyan a tizenkét kőműves,

aki a magas Déva várát építette,

építkezik ő is,

és neki is úgy, mit reggel felépít,

délre összeomlik,

amit este épít, leomlik reggelre,

minden igyekezet hiába,

kudarc és siker, öröm és bánat,

szerencse, vagy balszerencse,

a legnagyobb erőlködés is kárba,

az ember előre, (felfelé)

nem halad egy centit se,

még ha nem is veszi észre,

még ha azt is gondolja,

hogy sikeresen emelkedik a létrán,

akkor is csak egy helyben marad,

amit verejtékezve felépít nappal,

keserűségére összeomlik éjjel,

mindaddig,

míg az első szeretet meg nem érkezik,

a falak meg, sikeresen

csak akkor maradhatnak,

ha az ember a szeretetét,

(nem másét)

a sajátját építi bele, ha fáj is,

ha szép lassan belehal is,

az építkezés csak akkor lehet eredményes,

ha benne a kötőanyag maga a szeretet.

2010. július 20.