Január - Elmúlt

Január

Didergő fák fölött hófelhők szállnak
a deres, zörgő ágak is napsütésre várnak
Sajog a szívem, jajgatnak mély sebeim,
összezavarodtak amúgy is kusza érzéseim.
Leszállt az este, elmúlt ez a nap,
lehullt a fény a csendes kertek alatt
Itt - ott bolyhos az ég, őszi széna a hajam,
az égen hunyorognak a csillagok - magasan.
Feljött a Hold is és a párás éjszakában
a fák és bokrok zizegnek a fázós januárban.

*

Január – Elmúlt

Elmúlt a karácsony,  elbúcsúzott az óesztendő is.

Zimankósak az éjszakák, de a nappalok is fog vacogtatóak.

Ólomszürke takaróba bújt a Nap. Ködös, fehér dércsipke borítja a fákat, bokrokat,

melyeken már csak zörgő ágak és itt-ott egy-egy fagyott levél didereg.

Reszket a világ.

Szürkeség és hideg vesz körül.

Ködvirágok lepik el szememet és fájó szívemet.

Január van. Deres, csípős, zord a tél. Hideg, - maró a levegő. Ólomszürke takaróba bújt a nap. Szürke az égbolt, a fény sem látható. Búsak a kopasz fák, zörgő ágaik sírnak, dideregnek a fagyos télben. Ködös, párás, dérlepte a táj, a fű, a bokrok, a kövek. Madárdal régen nem hallható. Ha a Napocska mégis kidugja sugárszálait takarója alól, a fenyőóriás tűlevelein átbök a fény.

Nézem a szürke felhőbe burkolózott világot, csak körvonalak rajzolódnak ki elmosódottan, homályosan.

Korán alkonyodik. Zimankósak az estek, de a nappalok is vacogtatóak.  Az éjszakában az ezüst Hold is dérlepte, - apró jégvirágokat ringat a szél.

Tavaszt vár, enyhülést – a természet, hogy újra rügyet hozva lombkoronát növesszenek, mindannyiunk örömére. S újra  zöldelljenek a fák, virágozzék a lélek!

Fagyos szívű január

Fagyos szívű január

http://www.youtube.comwatch?v=aO1shS_7USg

Január, január, szegény kis január,

fagyos még a lelke is tán,

már nem is ember,

mint  a magára oly büszke „dec”,

neki nincsenek különleges ünnepei,

ahogy a méltán irigyelt elődnek,

jégből van csillogó virága is,

s ha a várva várt meleg megérkezik,

az is nyomtalan tovatűnik,

magot se lehet belőle csenni:

ha teheti, előle elrejti

meleget adó sugarát

a máskor oly kegyes Nap is…

szeretni hogy is lehetne azt,

aki ilyen rideg, hideg,

nincs benne hajlékonyság,

nincs benne szeretet,

nehezen viseli az ember

még a közelségét is,

nem hogy még ölelje magához…

legkedvesebb hónapjuknak

őt kevesen mondják,

hogy megérkezzen, ritkán várják,

jégből van a szíve, fagyos a könnye,

de amikor hullani kezd,

megkacagtatja a gyermekeket,

talán akkor megenged kissé

a jégszíve is…

pedig, ő is szakasza

annak a körútnak,

amelyik beletorkol

a bolondos áprilisba,

s onnan bontja ki szirmait

a szerelmetes május is,

de akárhogy is van,

belőle nézve

a világ kilátástalan…

ne búsulj fagyos szívű január,

felenged a te hideg lelked,

mire eljön a nyár.

2013. január 02.

Józsinak - Boldog Születésnapot!

Kedves Józsi!

Boldog születésnapot

  https://www.youtube.com/watch?v=6xrrzw992D8 

 

Jöttünk Téged köszönteni,
hát kiáltunk jó nagyot:
Boldog születésnapot!
 
Egész biztos, mit kívántál,
ma biztosan megkapod.
Boldog születésnapot!
 
Ha úgy tetszik, a tortából
vedd a legszebb darabot.
Boldog születésnapot!

Ünnepelj ma, ahogy akarsz,
nincs senki, ki visszafog.
Boldog születésnapot!
 
Azt kívánjuk, a világra
táruljon ki ablakod.
Boldog születésnapot!

Legyél mindig nagyon vidám,
sugározzon mosolyod.
Boldog születésnapot!

De ne csak ma legyél boldog,
legyen csodás holnapod.
Boldog születésnapot!

Tiszta szívből megköszöntünk,
és kiáltunk jó nagyot:
Boldog születésnapot!

( Kállay Sándor)

Wass Albert - Lélek; - szerelem; - szeretet

Wass Albert

A lélek is van. Érez. Cselekvésre késztet. Érzésből érzésbe, cselekvésből cselekvésbe vándorol.

*

Az ember lelkének Isten a gazdája.

*

Istent a lelkünkkel látjuk. (…) Minden, ami körülöttünk van, Isten. A fák, a virágok, a madarak, az emberek (…) minden. Még a juhok is. A szél, a víz, a tűz, (…) a fák illata éjjel (…) minden Isten. Ha a lelkünkön keresztül nézzük.

*

Aki a magot ülteti, annak a lelke él tovább a fában.

*

Ne üss sebet embertársaid lelkén! Ha a Tiedet gondatlanul megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet.

*

A tavasz a lelkünk egészen.

*

Akit szeret az Isten, annak ad családot.

*

A szeretet ereje mindenekre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is.

*

A szeretet és a békesség (…) a legkisebb kunyhóban is elfér.

*

Jó tudni azt, hogy szeretik az embert. Hogy hiányozni fogunk valakinek.

*

… és akiben szeretet nincsen, nem ismeri meg Istent, mert Isten maga a szeretet.

*

Az igazi szerelem , amelyik a pokolból is az égig emel, amelyik megszépít és felmagasztal, amelyik erénnyé varázsolja a bűnt is …

*

Mátécska - boldog születésnapot!

Drága Kis Mátécska!

https://www.youtube.com/watch?v=t-I8VlRtEj0

 Szülinapodra kívánjuk Neked: szerencse kísérje végig életed.

Szerencse mellé még egyebet, sok-sok vidám, örömteli percet.

Sorsod útja legyen mindig egyenes, Te pedig légy boldog és sokat nevess!

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT kívánunk NEKED!

A növényeknek szeretetre van szükségük ...

A növényeknek szeretetre van szükségük ...

Tudod arra gondoltam,   
hogy vajon a növényeknek
van-e a szeretetre szükségük,

vagy csupán az érintésre,
a hangra, arra,

hogy színes pillangó pihenjen rajta,

a napsugár kedvesen megsimogassa,

a madarak vidám csicsergését hallja,

hallja, vagy érezze, ki tudja,

az emberi szó,

talán pont az otthonára emlékezteti,

azt hiányolja, a szelíd simogatást,

a madarak csivitelő hangját,

vagy csak az egésznek a hangulatát,

ha mindezt megkapja,

akkor érzi otthon magát a világban,

az emberi szó, a simogatás,

talán arra emlékezteti,

arra,

vagy csak a hangulatára,

talán a lélek is emlékeket őriz,

talán az ősi szeretet emléke él benne,

és ha nem jut neki belőle,

ő is csak elhervad,

szeretet nélkül a lélek is meghal,

ha nem is olyan látványosan,

nem is olyan hamar,

mint a szabadságot szomjazó virág,

csak fokról fokra, lépésről lépésre,

az ember sokáig eléldegél szeretetlen,

lélektelen,

míg nem lesz olyan észrevétlen,

mint a gép,

mint a szeretetlen, lélektelen robot,

teszi a dolgát,

épp csak a lélek hiányzik belőle,

a lélek, aki tán meg se hal,

csak épp élni nincs kedve,

addig tetszhalott,

míg a szeretet életre nem csókolja,

a lélek talán nem hal meg soha,

csak szeretet nélkül élni nincs hangulata.

2010. január 06.

Szívem meleg fészkében ...

Szívem meleg fészkében …

Fészkemben belefonva …

https://m.youtube.com/watch?v=Dy02uacASdU

Gyötrő kínok, fájdalmak rabolnak meg életemtől.

Kezed gyógyító, enyhítő simogatására vágyom.

Múltunk mécsese nem ég már, a közös fény ellobbant.

Szavaid velem, szívem meleg fészkében.

Minden mozdulatod, pillantásod bennem él.

Emlékeimben bolyongok, az éjben vendégem vagy.

Hangod simogat, emléked ölel, elringat az álmaimban. Oltalmaz.

Fészkemben belefonva lelkedet a végtelen térben, szemeid csillogó gyöngyébe.

Nem azzal ...

Nem azzal ...

Életem fénysugara

Életem fénysugara

 https://m.youtube.com/watch?v=UyuBTsbaelU

A fák ködruhába burkolóznak

A Hold a homály mögül kacsingat

Apró kis csillagok sápatagok

E csendes estéken rád gondolok

Szerelmes szívem vad vágyban dobog

Lelkem szeretőn mindig feléd lobog

Dallam húrokon száll üzenetem

Szeretlek: az érzés mélyen bennem

Látom kezed, ahogy a messzeségből int

Szemed, mely aranylóan felém tekint

Ajkad, mely suttogóan nekem üzen

Életem fénysugara te vagy nekem

Dönteni segít a szeretet

Dönteni segít a szeretet

Tudod arra gondoltam,
az ember sokszor nem tudja,

a határ, hogy hol van,

azért születnek a törvények,

igazodni mihez legyen,

el ne tévedjen az élet útvesztőjében,

de kell, legyenek saját törvények is,

ismerni kell önmagát annyira,

hogy tudja,

miből mennyi az elég,

a több akár lehet a kárára,

a gazdagság is megárthat,

könnyen lehet művészből kereskedő,

önmagát kellene ismernie az embernek,

mikor elindul a vágyai után

nincs jelzőfény, mi megállítaná,

ne menj tovább,

ezen az úton mindent elveszíthetsz,

azt is, ami már öröktől a tied,

mikor dönteni kell,

más után menni se érdemes,

az ember nem egyforma,

fontos döntésekben magára van hagyatva,

saját mérce kell, ő maga mit bír el,

ha nem ismeri önmagát,

ha túl lép az élhetőség vonalán,

tragédiává lesz a szép kirándulás,

sokszor a szem az elégnél többet kíván,

nincs kontrol,

nincs, aki leengedné a sorompót,

sok mindent szeretne,

de ha túl lép az elégen,

a legjobb jó is megkeseredhet,

dönteni csupán a szeretet segíthet,

aki nem kapzsi, és nem nagyravágyó,

de a legfőbb jóakaró,

ha ő azt súgja, ne tovább,

rá hallgatni érdemes,

a többi a boldogtalansághoz vezet.

2010. jan. 04.

Hó alól kibújt emlékezet

Hó alól kibújt emlékezet

https://m.youtube.com/watch?v=E30fsb9U-TM

Csak emlékszem –

Hallgatok és figyelek.

Szívem tanúskodik,

új hittel, új fény felé,

csillogtatja érzéseit.

A könnyek torkomra

fojtották a szavakat

…és megrendült a hó alól

kibújt emlékezet..

Ha megszületünk ...

Ha megszületünk ...

Tudod arra gondoltam,

aki él, azok közül nem kérte senki,

hogy jöhessen a világra küzdeni,

és mégis, ha megszületik valaki,

feladata van, anélkül élet nincsen,

ezt a nem kért életet életbe kell tartani,

lehetőség szerint élhetővé kell tenni,

ami nem könnyű egyáltalán,

az ember észre sem veszi a csapdát,

egy elvétett lépés csupán,

és máris indul a rossz irányba,

könnyű eltévedni útvesztőjében a bánatnak,

zuhanni a keserűség feneketlen szakadékába,

ha beférkőzik a véget nem érő rossz,

ez a kéretlenül jött élet teher lesz,

a rossz sokszor környékez,

egyedül védtelen,

az ember könnyen megadja magát neki,

ha nincs mellette valaki,

valaki a szeretet nevében,

kivel az örömöt lehet megosztani,

a bánaton pedig enyhíteni,

a szeretet nem öncélú,

nem csak learat,

komoly feladata neki is van,
hiszen ő a világ bölcsessége,

szeretettel irányít okosan,
az élők virágzó kertjébe vezeti

a halál sötét útjára tévedtet,

a keserűség útvesztőjében utat mutat,

a feneketlen pocsolyájából kisegít,

ha elég erős a szeretet

az életbe felemel,

nem önfeláldozón, értelmetlen

együtt zuhan,

a halált hozó poklok poklába.

2010.jan.03.

Adjon az Isten ...